Azt hiszem, a legjobb azzal kezdeni, hogy tisztázunk néhány fogalmat. Elsősorban azért, mert az Enterprise Java, ami e blog neve, nem magyar. Miért választottam mégis ezt? A válasz rendkívül egyszerű: nem találtam jó magyar fordítást hozzá. Talán vállalati Java? Esetleg nagyvállalati Java? No, de a nyelvi játékok helyett nézzük meg, mit takar ez a kifejezés, így biztosan világosabb lesz. Ha ezután a magyarításra van jó javaslatod, akkor kérlek írd meg hozzászólásban!

Az itt Enterprise Java-nak nevezett platform ismeretes még J2EE, illetve újabban Java EE néven is. A Sun (aki a Java kifejlesztője) a következőket mondja róla: "A Java Platform, Enterprise Edition (Java EE) ipari szabvány, amely lehetővé teszi hordozható, robusztus, skálázható és biztonságos szerveroldali Java alkalmazások fejlesztését. A Java Platform, Standard Edition (Java SE) által alkotott szilárd alapon építkezve a Java EE webszolgáltatásokat, komponensmodellt, menedzsment és kommunikációs API-kat kínál, ami a szolgáltatásorientált architektúrát alkalmazó nagyvállalati fejlesztésekben, illetve a következő generációs webalkalmazások terén ipari szabvánnyá minősíti." (forrás: http://java.sun.com/javaee/)

Szép szavak, és bár kicsit kilóg belőle a marketing, igazat mond. A lényeg: adott a standard Java platform (Java SE vagy J2SE), és erre egy halom technológiát ráépítve létrehoztak egy olyan fejlesztői platformot, ami egyszerű webalkalmazásoktól kezdve az elosztott rendszerben működő, komponensekből felépített komplex alkalmazásokig mindenre jó.

Ebből több dolog adódik. Nyilván érdemes tudni, hogy mire jó és mire nem. Érdemes azt is tudni, hogy milyen komplexitású alkalmazás esetén térül meg az egyes technológiák használata. És nem utolsósorban a rengeteg technológia és hárombetűs rövidítés között el kell tudni igazodni (JSP, EJB, JSF, JNDI, Servlet, Hibernate hogy csak néhány példát írjak). Kiegészítésnek még annyit fűzhetek hozzá, hogy mindehhez megfelelő támogatás sem árt egy jó fejlesztőrendszer (IDE) személyében.

Ezekről szól ez a blog.